Több fontos pénzügyi változás jön januártól – így fog változni az élet Baján

Számtalan változás fog bekövetkezni január 1-jétől a mindennapi pénzügyeinben. Béremelések, bővülő családtámogatások, drágább bankolás és tankolás, jön a munkáshitel és az új otthonfelújítási támogatás, összegyűjtöttük mire számítsunk Baján.

Emelkednek a bankszámlák díjai

Októbertől kiegészítő devizakonverziós illetéket vezetett be a kormány. A lakossági bankszámlák díjainak emelését ugyanakkor 2024 végéig megtiltották, január 1-jétől azonban ez már nem köti a bankokat. A pénzintézetek éltek is a lehetőséggel, és beépítik a díjaikba a megemelkedő és új tranzakciós illetékeket. Ez különböző módon érintheti az ügyfeleket attól függően, hogy milyen a bankszámlacsomagjuk. Az ügyfelek további drágulásra is számíthatnak 2025 első hónapjaiban, mivel a bankok majd még a 2024-es inflációt is érvényesíthetik a díjaikban.

Így drágulnak az üzemanyagárak

A benzin esetében a jövedéki adó 153-ról csaknem 159-re, a gázolajnál 143-ról csaknem 149 forintra nő, és a jövedéki adót még a 27 százalékos áfa is terheli, így az adóemelés hatása nagyobb. Mivel 70–80 dollár között mozoghat 2025-ben az európai piacon mérvadó Brent olaj ára, ezért a Holtankoljak ügyvezető igazgatója, Bujdosó Eszter szerint, 600-620 forint körüli átlagárakra lehet számítani Magyarországon, tehát maradhatnak a mostani szinten az üzemanyagárak.

Emelkedésre számíthatnak a gépjárművel rendelkezők

A járművek forgalomba helyezésével, műszaki ellenőrzésével és környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárási díjak jelentős emelésére lehet számítani. Sok tételnél több mint 50 százalékos díjemelés jön. A rendelettervezet szerint

• az általános forgalomba helyezési engedély 178 900 forintról 242 100 forintra növekedne,
• de az átalakítási eljárások is jelentősen drágábbá válnának, így például a sorozat átalakítási engedélyek díja 144 600 forint lehetne a jelenlegi 109 000 forinthoz képest,
• emellett az ADR (veszélyes áruk szállítására vonatkozó) engedélyek is drágulnának, ami az érintett vállalkozások számára többletköltséget jelenthet. Jelenleg az engedélyért 88 ezer forintot kell fizetni, de ez a jövőben majd 110 700 forint lehet.

Emelkednek az autópályadíjak is

A január–augusztus közötti infláció alapján számítják a magyar útdíjak következő évi árváltozását is. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) már szeptemberben ennek alapján hirdette meg a 2025-ös autópályamatrica-árakat.

• a D1 kategóriában a heti, 10 napos jogosultság 6400 forintról 6620 forintra,
• az éves 57 260 forintról 59 210 forintra,
• a vármegyematrica pedig 6600 forintról 6890 forintra emelkedik.

Ez tehát 3,4 százalékos drágulás. A pótdíjnál hasonló a helyzet. A pótdíj 2024. szeptember 1-jétől hatályos mértéke 60 napon belüli fizetés esetén 25 770 forint, 60 napon túli fizetés esetén már 88 750 forint. Ez változik 2025 januárjától 26 640, illetve 91 780 forintra.

Megérkeznek az automatikusan inflációkövető adók

Januártól élesedik a kormány nagy újítása, az automatikus, inflációkövető adóemelés. Emiatt 2025-től minden évben az előző júliusi éves infláció mértékével (2024-ben 4,1 százalék) nő a szeszes italok és az üzemanyagok jövedéki adója és a gépjárműadó. 2026-tól a regisztrációs adó, a dohánytermékek jövedéki adója és a cégautóadó is így emelkedik. (Utóbbi kettő adója 2025-től még jóval az infláció felett nő.)

Szigorodnak a biztosítási szabályok

Eddig a rossz hírek, most lássuk a jókat.

Emelkedik a minimálbér

Januártól a minimálbér összege 9 százalékkal 290 800 forintra emelkedik, a nettó minimálbér így 193 400 forint lesz, 16 ezer forinttal magasabb, mint tavaly. A garantált bérminimum 7 százalékkal bruttó 348 800 forintra nő, ami nettóban 232 ezer forintot jelent. Ezzel együtt emelkednek a minimálbérhez kötött juttatások is.

Emelkedik a nyugdíj

A Magyar Közlöny december 30-i számában tette közzé a nyugdíjak emeléséről szóló kormányrendeletet, mely rögzítette a 3,2 százalékos növelést. Ez az emelkedés nem csak az öregségi és az özvegyi nyugdíjra vonatkozik, hanem többek között az árvaellátásra, a baleseti hozzátartozói nyugellátásra, a korhatár előtti, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot, a fogyatékossági támogatást és a vakok személyi járadékot.

A rendelet azt is közli, hogy a 2025. januárra járó ellátásokat a jogosultak már emelt összegben kapják, valamint ha valakinek többtípusú ellátás is jár, azoknak külön-külön kell emelni.

Változnak viszont a 13. havi nyugdíj szabályai. Ez eddig annak járt, akinek „a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára” járt nyugdíj, az új rendelet szerint viszont az kaphatja a pluszjuttatást, akinek februárra is járt az ellátás, és a 13. havi összeg is a februárival egyezik meg.

Több mint ötödével emelkedik a tanári fizetés

Átlagosan 21,2 százalékkal növekszik a tanárok fizetése január elsejétől. A rendelet vonatkozik a pedagógusokon kívül a pedagógus-szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező, a nevelők-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozókra, de a gyermekvédelmi intézményekben és a bölcsődékben felsőfokú végzettséggel foglalkoztatottakra is.

Így alakulnak a havi illetményösszegek 2025. január elsejétől:

• gyakornok: 640 900 forint,
• pedagógus I.: 653 100−1 290 800 forint (legalább 21,4 százalékos emelés),
• pedagógus II.: 660 400−1 375 600 forint (legalább 19 százalék),
• mesterpedagógus: 716 900−1 654 400 forint (legalább 13,8 százalék),
• kutatótanár: 840 000−1 781 600 forint (legalább 12 százalék).

A hiányszakmákat (matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz) oktatók pótléka majdnem a duplájára emelkedik, négyről hét százalékra.

A Postásoknak is emelkedik a bérük

Jelentős béremelésre készül a Magyar Posta 2025-ben! 2023 januárjához képest több mint 30 százalékos emelés várható – jelentette be Vitályos Eszter kormányszóvivő a Facebook-oldalán. A szakszervezettel az ősszel kötött megállapodás 2025-re és 2026-ra is 7-7 százalékot ír elő, amihez a cafeteria és az egyszeri juttatások jönnek még hozzá – tette hozzá a politikus, aki arra nem tért ki, hogy hogyan jön ki az általa említett több mint 30 százalékos fizetésemelés.

Jön a munkáshitel

A kereskedelmi bankok többsége jelezte, hogy már január elejétől forgalmazza az új munkáshitelt. Ezt a támogatott kölcsönt 17–26 év közötti fiatalok vehetik fel, ha van bejelentett munkájuk, és nem jogosultak a Diákhitelre. A szabadfelhasználású munkáshitel maximális összege 4 millió forint, a futamideje 10 év lehet, és kamatmentes a felvevő számára, ha legalább öt éven át folyamatosan munkaviszonyban marad Magyarországon. Ha a fiatal gyereket vállal, további kedvezményekre, a törlesztés felfüggesztésére, valamint a tartozás részleges vagy teljes elengedésére is jogosult lesz.

Újraindul az otthonfelújítási támogatás, de csak falvakban

A 2021–2022-es nagy sikerű otthonfelújítási program is újraindul, de most csak a jogszabályban felsorolt, 5000 fő alatti kistelepüléseken élő gyerekes családok vehetnek részt benne. A feltételek hasonlóak a korábbiakhoz, legfeljebb 3 millió forint értékű támogatás igényelhető, amelyből az alapanyagok és a munkadíj felét lehet finanszírozni. A hárommilliós támogatást meg kell előlegezni, továbbá a költségek másik felét is az igénybevevőnek kell állnia, azonban ezekre kedvezményes, kamattámogatott hitelt is felvehet legfeljebb 6 millió forint összegben a vidéki otthonfelújítási program részeként.

Nyugdíjpénzből is lehet lakást felújítani

Lakásfelújításra és több más lakáscélra a nyugdíjpénztári megtakarításból is lehet majd költeni január 1-jétől egy éven keresztül, és nem csak a preferált kistelepüléseken, hanem bárhol az országban. 2025-ben ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai felhasználhatják majd a 2024. szeptember végén fennálló pénztári egyenlegeiket a saját vagy közeli hozzátartozóik lakáscéljaira. A megtakarításból egyebek mellett lehet lakóingatlant vásárolni, építkezni, felújítani, jelzáloghitelt törleszteni, és lakáshitel mellé önerőként is beszámítható ez az összeg.

SZÉP-kártyával is finanszírozhatók a lakás kiadásai

A lakásukra költeni akaróknak kedvez az az intézkedés is, hogy 2025-től a SZÉP-kártyák egyenlegének felét is fel lehet használni lakásfelújításra. A szabályok ráadásul meglehetősen megengedők, akár háztartási cikkeket is vásárolhatnak ilyen módon a kártyabirtokosok, anélkül hogy lakásfelújítási munkákba kezdenének. Akár berendezési tárgyakra is költhetnek, viszont csak olyan üzletben, ahol majd ilyen célra elfogadják a SZÉP-kártyát, amely adókedvezményes éves limitje az eddigi 450 ezerről 570 ezer forintra nő.

Egy új zseb is nyílik Aktív Magyarok néven, amelynek fél évenként maximum 60 ezer forintos egyenlegét aktív életmódra, sportolással kapcsolatos kiadásokra, például uszodabérletre, edzőtermi belépőkre, sporteszközök kölcsönzésére lehet elkölteni.

35 éves korig igényelhető a babaváró támogatás

2025-től lazította a babaváró hitel feltételeit a kormány. 2024-hez képest a feleség 35 éves koráig igényelhetik a fiatal házaspárok a kamattámogatott hitelt. 2024-ben a felső korhatár 30 év volt, kivéve, ha a igazolták, hogy a feleség már várandós, ebben az esetben az év végéig még 41 év maradt a korhatár. A babaváró támogatás maximális összege 11 millió forint, a futamideje 20 év lehet, és az igénylőknek öt éven belül kell teljesíteniük a gyerekvállalást a támogatásért cserébe. Ellenkező esetben büntetőkamatokkal kell visszafizetniük a hitelt.

Könnyebb lesz felvenni a lakáshitelt zöldingatlanokra

Január 1-től változnak a jövedelemarányos törlesztőrészletre (JTM) vonatkozó szabályok a zöldlakáshiteleknél. Ilyen esetben elegendő 10 százalékos önerőt felmutatni a kölcsönnél, és a JTM elérheti a 60 százalékot is függetlenül attól, mennyi a hiteligénylő jövedelme. (Normál esetben 600 ezer forintos nettó jövedelem alatt csak a jövedelem 50 százalékáig mehetnek el a törlesztőrészlettel a bankok, afölött 60 százalék a limit.)

Energiatakarékosnak az az ingatlan számít, amelynek A-nál jobb a besorolása, vagy pedig egy felújítás után eléri az A szintet, és az összesített energetikai jellemzőjének az értéke nem haladja meg a 76 kWh/nm/év szintet. Az ennél kevésbé energiatakarékos lakásokra is igénybe vehető az engedmény, ha elérik a 30 százalékos energiamegtakarítást a felújítás során.

Csökken a maximális THM

A hitelek maximális teljes hiteldíjmutatóját (THM) félévente határozzák meg a jegybanki alapkamat alapján. Mivel 2024 december 1-jén az alapkamat 6,5 százalékos volt, 0,75 százalékponttal alacsonyabb, mint fél évvel korábban, ezért a törvényi THM-maximumok is csökkennek. A lakáshiteleket és személyi kölcsönöket legfeljebb 30,5 százalékos, a hitelkártyákat, folyószámlahiteleket, zálog- és áruhiteleket maximum 45,5 százalékos THM-mel lehet értékesíteni.

ami lényegében első lépése lesz az állami szolgáltatások teljes körű digitalizációs folyamatának. Helyét ugyanis az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság, azaz a DÁP veszi át.

Emiatt júliustól nem kell majd okmányirodába mennie annak, aki magánszemélyként Magyarországon forgalomban lévő használt gépjárművet szeretne vásárolni vagy eladni. Az új rendszer használatához mind az autóeladónak, mind a vevőnek rendelkeznie kell államilag jóváhagyott elektronikus aláírással és DÁP-regisztrációval.