Szent Flórián napja van – Ma ünnepeljük Tűzoltóinkat

Május negyedike Szent Flórián, a tüzes mesterségek, így a tűzoltók és a kéményseprők védőszentjének napja. Magyarországon hivatalosan 1991 óta ünnepeljük a Tűzoltóság Napját, amelyen változatos megemlékezések és programok szoktak lenni.

Szent Flórián

A hagyomány szerint Florianus jelképes alakját az egyház azért vezette be, hogy a május eleji pogány szokásokat (Flóra istennő egyhetes ünnepségei) ellensúlyozza. A legenda szerint Flórián (Florianus) római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztria területén, aki Diocletianus császár uralkodása idején (Kr. u. 284–305) szenvedett keresztény hitéért vértanúhalált. A hitrege úgy tartja, hogy már gyermekkorában megmentett egy házat a hamuvá égéstől. Szenvedéstörténete szerint, mikor megtudta, hogy elfogtak 40 keresztényt az Enns folyó menti Laureacumban, maga is megvallotta hitét. Aquilinus bíró ítélete alapján megbotozták, majd malomkővel a nyakában belökték az Enns folyóba. Flórián földi maradványait a mítosz szerint egy sas őrizte, amíg el nem temették. Florianus lett a tűzzel dolgozók, így a cserépkályhások, fazekasok, kéményseprők, pékek, serfőzők és a tűzoltók védőszentje.

Szent Flórián tisztelete a késő középkor óta jelentős Ausztriában és a környező országokban, gyakran ábrázolják római tiszti egyenruhában, tűzoltás közben. A barokk kortól kezdve – a gyakori tűzesetekből kifolyólag – a tehetősebb polgárok házainak homlokzati szoborfülkéjében is felbukkant alakja. A 17. század végétől – az osztrák barokk hatására, majd a katolikus német telepesek bevándorlásától felerősödve – Flórián az egyik legnépszerűbb hazai szent lett. Napjához különböző népszokások kötődtek: egyes falvakban ekkor egyáltalán nem raktak tüzet, így nem sütöttek kenyeret és a kovácsok sem dolgoztak, másutt viszont ezen a napon ősi módon kellett tüzet csiholni (például fadarabok összedörzsölésével).

borítókép: Szőke Péter / Facebook